Meglepő hírre ébredtek a táborlakók csütörtök reggel: Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország Honvédelmi Minisztere teszi tiszteletét aznap a gyerekeknél.
A Pálffy Miklós laktanyában Könczöl Ferenc ezredes, parancsnok fogadta a miniszert, majd útjuk a gyerkőcökhöz vezetett. A Honvédelmi tárca vezetőjét a táborozók alakzatban várták, majd fogadta „parancsnokuk jelentését”. Kedves, barátságos beszélgetést folytatott a fiatalokkal, megtekintette elhelyezési körleteiket, kíváncsian szemlélte játékos vetélkedőjüket. Búcsúzóul a legbátrabbakkal közös szelfit készített.
A tábor negyedik napján a technikákat kedvelők örülhettek a legjobban, bár az arcokat elnézve senki sem unatkozott. Haditechnikai bemutató foglalkozás kezdődött a csütörtök délelőtt, de az igazi élményt a honvédségi gépjárművekben való utazás jelentette.
A tehergépjárművek mint gigászi monstrumok magasodtak a táborlakók fölé, de legnagyobb ámulatra a 17 tonnás PTSZ (közepes úszó-szállító jármű) adott okot. A keddi naphoz hasonlóan itt is kisebb csoportok alakultak és egymást követve utaztak a gyerekek gép és gép hátán.
A délután miniszter úr távozását követően a térképészeti ismeretek további kihívásait hozta. A lelkes fiatalok az alakulat tantermében az előző nap tematikájára épülő, emeltebb szintű előadásokat hallgathattak meg, majd kipróbálva képességeiket, az alkulat teljes egészét pontról-pontra bejárva rejtélyes kódokat kerestek.
Estére a nyugvó nap utolsó sugarai mellett táborozó és táboroztató kötetlenül, önfeledten, olykor egymás szavába vágva, immáron négy nap eseményeit elevenítette fel.
A jókedvet az utolsó éjszaka eljövetele sem tudta megtörni.
Szöveg: Vörös István főhadnagy
Kép: Miklós Máté főtörzsőrmester
