Általános, Friss hírek, Hírek, megemlékezés, ünnep

Államalapítás ünnepe a rakétaezrednél

Az MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred katonái ünnepi állámonygyűlés keretében emlékeztek meg az államalapításról és I. István királyról 2023. augusztus 18-án.

Az ezred katonái 10 órakor gyűltek össze a laktanya Csapatművelődési Otthonában, hogy felelevenítsék a több, mint ezer évvel ezelőtti történelmi pillanatokat. A rendezvényen Szalai Tibor őrnagy, helyőrségkommendáns ünnepi beszédében a következőkre hívta fel az állomány figyelmét: „Van mit ünnepelnünk, az államalapító szent király határozott, biztos utat jelölt ki számunkra, és az idő igazolta őt. A rá való emlékezés, életművének megismerése segíthet minket, magyarokat, hogy tisztán lássuk helyünket és szerepünket a mostani változó világban.”

A megemlékezésen a hagyományoknak megfelelően minden évben elismerések és kitüntetések is gazdára találnak, többen kaptak Tiszti-Altiszti-Legénységi Szolgálati Jelet, valamint hat katonánk a rendezvény keretein belül gazdagodhatott magasabb rendfokozattal. Végezetül Zsumbera Ervinné zászlóst 50. születésnapja alkalmából köszöntötte alakulatunk parancsnoka.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata augusztus 20-án, 9 órai kezdettel tartott koszorúzási ünnepséget, a Vársétány Szent István lovas szobránál. Az eseményen Rózsavölgyi László, önkormányzati képviselő mondott beszédet. A Kóródi-Kovács Anna énekes népdalcsokrával színesített megemlékezésen a légvédelmi egység díszőrökkel és koszorúvivőkkel képviselte magát, az alakulat nevében pedig Matyi Tibor Mihály ezredes, az alakulat parancsnoka helyezte el a tisztelet virágait.

Szöveg: Kurucz hdgy.
Fotó: Kurucz hdgy. és Miklós ftőrm.

Friss hírek, Hírek, megemlékezés, Sport

Kilencedik alkalommal startolt az emlékfutás

 A „Zöldár 2013 – Összefogás” emlékfutás 42 csapattal, közel 300 futóval rajtolt el Győrből, az Aranypart 2. területéről 2023. június 09-én. 🏃‍♂️🏃‍♀️🌊

2013 júniusában minden idők legnagyobb árhullámával kellett szembenézni a Duna magyarországi felső szakaszán. Több mint kétezer katona küzdött a természeti elemekkel heteken át, együttműködve a vízügyi szakemberekkel, a katasztrófavédőkkel, a rendőrökkel, valamint az otthonaikat féltő önkéntesekkel. A nehéz körülmények között, közösen hozott emberfeletti erőfeszítések eredményeként végül sikerült a medrében tartani a Mosoni-Dunát és a Rábát anélkül, hogy egyetlen települést is elöntött volna a víz.

Az árvízi védekezésnek emléket állítva az érintett szigetközi falvak, megyei társszervek, civilek, oktatási intézmények, valamint a Magyar Honvédség több alakulata is részt vett az idei emlékfutáson, mint ahogy a 10 évvel ezelőtti árvízi védekezésnél is jelen voltak.

A start előtt rendezvényünk fővédnöke Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron Vármegye főispánja, valamint Matyi Tibor Mihály ezredes, alakulatunk parancsnoka köszöntötte a futókat.

A közel 30 kilométeres távot váltófutás jelleggel, részben a szigetközi kerékpárút, részben a megújult Mosoni-Duna töltésének igénybevételével teljesítették.

Alakulatunk a hagyományoknak megfelelően, idén is igazi katonás ebéddel várta a befutókat. A gulyásleves és a pogácsa elfogyasztása után az eredményhirdetés következett, melynek során az emlékfutás valamennyi résztvevője emlékérmet kapott. Külön díjazásra került az abszolút 1-3. helyezett csapat, a legjobb civil és hivatásos csapat, a legjobb női csapat, valamint a legtapasztaltabb és legfiatalabb átlagéletkorú csapat kupát vehetett át. Ezen felül a leggyorsabb versenyzők egy-egy ajándékcsomagot vihettek haza, melyet Németh József, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója adományozott.

Az esemény végén ezredes úr megköszönte az egyenruhások és civilek részvételét, valamint a szervezésben és lebonyolításban résztvevő katonák munkáját.

„Jövőre, újra, ugyanitt!” – zárta a rendezvényt alakulatunk parancsnoka. 🏃‍♂️🌊

És jöjjenek az eredmények:

  • Abszolút első helyezett: MH Klapka György 1. Páncélosdandár
  • Második helyezett: eVA csapat
  • Harmadik helyezett: ÉDUVIZIG csapata

Az abszolút kategóriákon kívül:

  • Legjobb civil csapat: Győrzámolyi Vörössárkányok
  • Legjobb hivatásos csapat: Tűzoltóság Győr
  • Legjobb női csapat: MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár
  • Legtapasztaltabb csapat: MH Lahner György 2. Ellátóezred
  • Legfiatalabb csapat: Győrladamér gyerekek

✍️: Kurucz Anikó hdgy.

📸: Csipes Mihály ftőrm.

Friss hírek, Hírek, megemlékezés

Egy nemzet több, mint egy ország

🇭🇺 2010 óta, minden év június 4-én az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezünk vissza. Győrben az idei esztendőben június 2-án, pénteken délelőtt, az Országzászló emlékműnél tartott különleges megemlékezést a győri önkormányzat.
A megemlékezésen Prof. Dr. Dézsi Csaba András polgármester osztotta meg gondolatait, majd ünnepi műsorral folytatódott a rendezvény, melyben közreműködött a Rábca Néptáncegyüttes Németh Dénes és zenekara kíséretével, Sík Frida és Sárközi József a Győri Nemzeti Színház művészei, valamint a Hoppáré Zenekar.
🇭🇺 Az ünnepség folytatásaként koszorúzás következett, melynek keretében Matyi Tibor Mihály ezredes, alakulatunk parancsnoka helyezte el az emlékezés koszorúját.
🇭🇺 Végül az összetartozás jeleként a város 1000 postagalambot engedett el, amelyek a győri fiatalok békeüzeneteit viszik el a világba: „Hallgassanak el a fegyverek, és ünnepelje a béke magasztos csendje népeink összetartozását.” – zárta beszédét a polgármester.


✍️ és 📸: Kurucz Anikó hdgy.

Friss hírek, Hírek, megemlékezés, ünnep

Hősök napja 2023.

Azokra a hősökre – katonákra és civilekre – emlékezünk, akik Szent István óta életüket áldozták a hazáért 🫡🇭🇺
2023. május 26-án rendezték meg a magyar hősök emlékünnepét Győrben a Radó-szigeten, melyen katonáink is részt vettek. A hősi emlékműnél tartott eseményen Dr. Dézsi Csaba András polgármester mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi gondolatok után Kóródi-Kovács Anna népdalénekes adott zenés műsort, majd a rövid előadást követően a történelmi egyházak képviselői imádkoztak az elesett hősök lelki nyugalmáért. Az ezred nevében alakulatunk parancsnoka, Matyi Tibor Mihály ezredes helyezte el az emlékezés virágait. 🫡💐

 

✍️ és 📸: Kurucz Anikó hdgy.
Általános, Friss hírek, Hírek, megemlékezés, ünnep

Honvédelem napja a győri ezrednél

Május 21-én – Budavár 1849. évi visszafoglalásának évfordulóján – ünnepeljük a magyar honvédelem napját. Ez a nap a honvédségről, a katonákról szól. Alakulatunk május 19-én emlékezett ünnepi ezredsorakozóval az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként szamon tartott történelmi pillanatokra.

„Dicsőség és tragédia, feltétlen hűség és árulás, felemelő vagy épp gyalázatos történések 175 éven át, szabadságharcokon és világháborúkon keresztül kísérték és alakították ilyen vagy olyan módon a magyar honvédség történetét. Mindezek együtt vezettek – olykor kerülőkkel, olykor zsákutcákba futva – ide, ahol mi – egy háborús konfliktus árnyékában ugyan, egy egyszerűnek éppenséggel nem nevezhető időszakban, de – viszonylagos nyugalomban emlékezhetünk és készülhetünk a jövő kihívásaira.” – mondta Nyers Viktor őrnagy ünnepi beszédében.

A hagyományoknak megfelelően minden évben elismerések és kitüntetések is gazdára találnak ezen a napon. Tóth Tamás százados a Szolgálati Érdemjel ezüst fokozatát vehette át, Nagyné Kuti Katalin honvédelmi alkalmazott a Honvédelemért Kitüntető Cím birtokosa lett. 30 év szolgálat után méltán kaphatta meg az Altiszti-legénységi Szolgálati Jel I. fokozatát Hegedűs István főtörzsőrmester és 10 év után az Altiszti-legénységi Szolgálati Jel III. fokozatát Oláh Zoltán főtörzsőrmester.

Pőczéné Lerner Erika, Csutiné Farkas Beatrix és Végh Nikoletta honvédelmi alkalmazottak Honvédségért oklevelet vehetettek át az alakulat parancsnokától.

Kiemelkedő munkája és szakmai tevékenysége elismeréséként a Légierő parancsnokától emléklapot kapott László Tihamér főtörzsőrmester, Munkatársi Címmel tüntették ki az alakulat szakácsát, Dömötör Alfonz honvédelmi alkalmazottat.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével kapcsolatos tevékenységük során tanúsított kimagasló helytállásuk elismeréséül hét bajtársunk vehette át a Migrációs Válsághelyzet Kezeléséért Szolgálati Jelet.

Végül előléptetések következtek, Szalai Zsolt István törzsőrmesterként, Lang Szabolcs őrmesterként szolgálhat tovább az ezrednél.

 

Gratulálunk katonáinknak, büszkék vagyunk rájuk!

 

Szöveg és képek: Kurucz Anikó hdgy.

 

Általános, Friss hírek, Hírek, megemlékezés, Történelmünk

A 73 éves alakulat

„Ha a jövőre akarunk hatni, akkor olyan embereket kell nevelnünk, akiknek a múlt iránt tiszteletük van, akik a jelent jól értik és a jövő felé nyitottak”.

Albert Einstein gondolatával nyitotta meg Sárai Attila őrnagy, a 2. Légvédelmi Rakétaosztály törzsfőnöke, az alakulat 73. évfordulója alkalmából tartott ünnepi állománygyűlést április 14-én. Beszédében felelevenedett a légvédelmi alakulat és jogelőd szervezeteinek története. Az idei évben már magyar nyelven is megjelent ChatGPT, a Mesterséges Intelligencia, és rendhagyó módon, ennek a gondolatával zárta sorait: „A jövőt építeni kell, amihez az álmokat, az innovációt és az elszántságot kell ötvözni, hogy boldogabb, egészségesebb és fentarthatóbb világot teremtsünk magunknak és a következő generációk számára”.

A beszédet követően személyügyi parancsok ismertetése következett, miszerint Kolozsi Tamás alezredes ezredparancsnok-helyettes beosztásba folytatja munkáját. Andorka László százados kiemelkedő munkája, szakterületén végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként emlékérmet vehetett át, valamint Molnár Tibor főtörzsőrmesteri rendfokozatba lépett elő.

2017-től minden évben átadásra kerül az „Az alakulat katonája” díj, amit idén Benke Balázs törzsőrmester vehetett át huzamos időn át végzett átlagon felüli teljesítménye elismeréseként. Kiemelkedő és folyamatosan magasszintű, áldozatos munkája elismeréséül Matyi Tibor Mihály ezredes az „Év szervezeti egysége” kitüntető címet adományozta a 2. Légvédelmi Rakétaosztály (MISTRAL) állományának, melyet az alegység parancsnoka, Dede Gyula alezredes vett át.

Gratulálunk katonáinknak a kitüntetésekhez!

Alakulatunk története

Az alakulat legrégebbi jogelődje, a 86. légvédelmi tüzérezred, Piry Ernő őrnagy parancsnoksága alatt 1950. április 15-én alakult meg a miskolci Szondi György laktanyában, majd 1961-ben – a székesfehérvári, börgöndi és a veszprémi diszlokációt követően – új és egyben végleges helyőrségébe, Keszthelyre települt és neve 7. kivonuló légvédelmi tüzérezredre változott. 1975-ben a csapatlégvédelmi egységek közül elsőként KUB típusú légvédelmi rakétakomplexummal három légvédelmi rakétaüteges ezreddé szervezték át. Az ezred a rendszerbe állításhoz kapcsolódó, a csapatlégvédelmi egységek történetében első rakéta éleslövészetét 1976. október 21-én kiváló értékeléssel hajtotta végre a Szovjetunió állami lőterén, Asulukban.

1981. második felében a 7. légvédelmi rakétaezred állománya átképzést kapott a KRUG légvédelmi rakétakomplexumra Kijevben, majd a két légvédelmi rakétaosztályból, egy technikai osztályból és közvetlenekből felálló ezred átfegyverzése 1982-ben befejeződött.

A keszthelyi ezredet 1997-ben felszámolták. Személyi állományának és technikai eszközeinek egy része a Győr helyőrségben megalakított 12. vegyes légvédelmi rakétaezredhez került.

Ezredünk másik jogelődje 1951. november 01-jén alakult meg 2. légvédelmi tüzérosztály néven Szentesen. Első parancsnoka Nagy-Pál József százados volt. Az ezred 1976. augusztus 15-én – Lenti kitérőt követően – Győr helyőrségbe diszlokált, majd 1977-ben átszervezték három légvédelmi rakétaüteges szervezetté, és KUB légvédelmi rakétakomplexummal fegyverezték fel.

1991. március 15-én felvette a 14. Rába légvédelmi rakétaezred nevet, 1992-ben pedig a nagykanizsai 18. légvédelmi rakétaezredtől átvett légvédelmi rakétaüteggel ötüteges szervezetű lett.

1997. augusztus 31-én felszámolták. Laktanyai bázisára alapozva itt alakult meg a megszüntetett légvédelmi egység személyi állományából és technikai eszközeiből a 12. vegyes légvédelmi rakétaezred.

Az ezred – ha nem is jog szerinti, de a hagyományait illetően mindenképp – harmadik jogelődnek tartott katonai szervezete a 15. Kalocsa légvédelmi rakétaezred, amely 1962. október 30-án alakult meg 15. önálló könnyű kivonuló légvédelmi tüzérezred néven, Kalocsán. Első parancsnoka Gabula János alezredes volt.

1981-ben átszervezésre került három – KUB komplexummal felszerelt – légvédelmi rakétaüteges szervezetű ezreddé.

Bár hivatalosan nem jogelőd szervezet, a Nagyorosziban települt 5. légvédelmi rakétaezred 2004-ben történő megszüntetésével és a MISTRAL komplexumok integrálásával ezen alakulat történelme is a mi alakulatunk történelmének részévé vált.

Ez a szervezet szintén 1950. április 15-én alakult meg Légvédelmi Tüzér Lőtérparancsnokság néven a diósjenői kastélyban Gyalus Károly százados parancsnoksága alatt. Az alakulat elsődleges feladata a hallgatók felkészítésének biztosítása, valamint a légvédelmi tüzér csapatok éleslövészeteinek megszervezése, kiszolgálása és értékelése volt. Ezt a feladatát más-más megnevezéssel, szervezettel és alárendeltségben 1996 márciusáig látta el, amikor is megalakult az 5. légvédelmi tüzérosztály, amely november 01-jétől ezredként szolgált tovább. 1998 januárjában az alakulatot MISTRAL komplexumokkal szerelték fel, a rendszerbe állító éleslövészetre 2002. október 09-én került sor. Az ezredet 2004. szeptember 30-i hatállyal felszámolták és Győrbe diszlokálták.

A 2022. december 31-ig Magyar Honvédség 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred néven működő alakulat felvette a Magyar Honvédség Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred nevet.

Friss hírek, megemlékezés, ünnep

Pálffy Miklósra emlékeztünk

A győri vár töröktől történő visszafoglalásának 425. évfordulóját ünnepelték március 29-én, Győrben, amely a város múltjának, hadtörténetének legjelentősebb napja, hiszen Hazánk kevés olyan fényes győzelemmel büszkélkedhet, amely még a határainkon túl is méltán aratott elismerést.

A megemlékezésen Matyi Tibor Mihály ezredes, az MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred parancsnoka és Szögedi Dezső törzszászlós, az alakulat vezénylőzászlósa helyezték el az emlékezés koszorúját a laktanya bejáratánál.

Az ünnepi beszéd kulcsgondolataként elhangzott: „Tisztelegjünk a mai napon Sándor József Péter „Alkotász” rogyasztott üvegképe előtt, amely gróf Pálffy Miklós nagyságát és emlékét őrzi. Méltán lehetünk büszkék laktanyánk névadójára, hiszen Hunyadi János után a török elleni háború legsikeresebb magyar hadvezérének tekinthetjük. Pálffy Miklós mindannyiunk számára példát mutatott hazaszeretetből, emberségből, tudásvágyból és bátorságból egyaránt.

A legenda szerint, amikor a törökök elfoglalták a győri várat és a várost, Szinán nagyvezír egy vaskakast kovácsoltatott és a következő szavakkal tűzte ki a vár falára: „Amikor ez a rézkakas kukorékolni fog, és megtelik a kakas alatti félhold, majd akkor foglalják vissza a magyarok Győrt”. Úgy mesélik: egy bátor magyar huszár az éj leple alatt felmászott a vaskakashoz és ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a keresztények pártjára állt.

Valószínűleg négyszázhuszonöt évvel ezelőtt nem így történt Győr várának visszafoglalása, de az biztos, hogy a törököknek is fontos volt a város megtartása és minden erejükkel harcoltak, hiszen ez volt a kapu Nyugat-Európa felé. Mi is történt valójában? A 16. században, hazánk katonai ereje csökkent és a török seregek egyre jelentősebb győzelmeket arattak, amelyek egyike volt Győr elfoglalása. A Bécshez közel fekvő győri vár török kézre jutása súlyos veszélyt jelentett a birodalom fővárosára, hiszen a törökök innen biztosítani tudták egy esetleges Bécs elleni ostrom akadálymentes utánpótlását. Mindemellett Győr visszafoglalása is emberpróbáló feladatnak tűnt, mivel Mehmed győri beglerbég vezetése alatt megerősítették az erődítményt.

1597-ben Pálffy Miklós Tata bevételekor egy új találmányt, petárdát alkalmazott. Ez valójában egy erős robbanószerkezet volt, amit a várkapura helyezve fel lehetett robbantani, szabad utat adva az ostromlóknak a várba való bejutáshoz. 1598 februárjában Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós elérkezettnek látták az időt arra, hogy haditervet készítsenek Győr város visszaszerzésére. A Schwarzenberg tábornok vezénylete alatti négyezer német, spanyol, francia, vallon lovas és gyalogos, valamint a Pálffy vezette magyar huszárok 1598. március 29-én virradóra észrevétlenül gyülekeztek a győri vár körül. A csapatok az éj leple alatt a fehérvári kapuhoz nyomultak, amelyet az új találmánnyal berobbantottak. Schwarzenberg csapatai a felrobbantott kapun át behatolva megszállták a bástyákat. A kemény és véres kézitusában egy idő után úgy tűnt, hogy az álmukból felriadt törökök visszaverik a támadást, ám Pálffy huszárjai leszállva a lóról, élükön kapitányukkal, gyalogrohammal eldöntötték a bizonytalanná vált csata sorsát. Győr három és fél esztendő megszállás után, csekély létszámú sereg bevetésével, kevés véráldozattal, a petárda sikeres bevetésének köszönhetően felszabadult az oszmán uralom alól.

Győr felszabadítását Európa-szerte óriási fellélegzés és ünneplés követte. Bécsben, Prágában, a birodalmi városokban, Rómában és Velencében, de még a távoli Madridban is hálaadó istentiszteletekkel, körmenetekkel és valóságos örömünnepek tartásával köszöntötték a kereszténység egyik legfőbb védőgátjának a visszavételét. Az ünnepségek mellett képes tudósításokkal szolgáló röplapok százai, versek és hősi énekek tucatjai, valamint különféle emlékérmék adták hírül a csodába illő, váratlan, de bravúros katonai teljesítményt.

Ez a nap pedig igen hosszú időre emlék- és ünnepnap maradt a győri katonaság és polgárság számára. A hősköltemények Pálffyt „Magyarország megmentőjének” nevezték, s haditettét Nagy Sándor, Scipio és Hannibál katonai nagyságához mérték.

 

 

Fotó: Miklós Máté ftőrm.

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.