ICC–K2PC integrált harcászati vezetési rendszer (Átmeneti Légi Műveleti Központ Képesség)
A szövetségi titokvédelmi előírásoknak megfelelő (és aktualizált adatbázissal feltöltött) harcászati vezetési rendszer információáramlást biztosít a vezetési szintek (az ezred elöljáró szervezete, az ezred műveleti központja és a csoportosítások műveleti vagy vezetési központjai) között. A rendszer támogatja a hadműveleti tervezést, a folyamatban lévő műveletek vezetését (a feladatszabást, a
parancsok és jelentések kidolgozását és továbbítását), valamint a haderővédelem és logisztika legfontosabb feladatainak megoldását.
KRAB (K1P) - automatizált tűzirányító rendszer, modernizált
A KRAB típusú automatizált tűzirányító rendszert az akkori szovjet hadsereg a csapatlégvédelmi rakéta és tüzér fegyverrendszerek tüzének központosított és az elöljáró szándéka szerinti vezetésére fejlesztette ki és alkalmazta. A Honvédségben a csapatlégvédelmi rakétafegyverekkel együtt jelent meg 1976-ban. A magyar fejlesztés eredményeképpen a rendszer ugyanezt a funkciót tölti be azzal, hogy NATO szabványú (automatizált, védett-titkosított, szabványos protokollokat használó), és a szövetségben előírt eljárások követését biztosító kapcsolatot teremt az elöljáró szervezet irányító és jelentő központja és az ezred műveleti központja, valamint az ezred műveleti központja és a vezetett kötelékek műveleti központjai (vezetési pontjai) között.
SZT–68U – rádiólokátor állomás, modernizált (TIN SHIELD)
Digitális jelfeldolgozású, bizonyos korlátokkal háromdimenziósnak (koordinátásnak) tekintett, S sávban működő mobil rádiólokátor állomás (radar). Rendeltetése a repülőeszközök ferdetávolságának, oldalszögének és magasságának (koordinátáinak) meghatározása, hovatartozásának (idegen-barát) megállapítása. Főleg kis
magasságokon repülő eszközök felderítésére alkalmazható eredményesen.
P–18 – rádiólokátor állomás, modernizált (SPOON REST)
Digitális jelfeldolgozású, L sávban működő mobil rádiólokátor állomás (radar). Rendeltetése a repülőeszközök ferdetávolságának és oldalszögének (koordinátáinak) meghatározása, esetleg hovatartozásának (idegen-barát) megállapítása. Főleg kis- és közepes magasságokon repülő eszközök felderítésére alkalmazható eredményesen.
2K12 KUB - kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer (SA–6, GAINFUL)
A 2K12 szovjet csapatlégvédelmi rakétarendszert 1959-ben kezdte fejleszteni az OKB-134 tervezőiroda Tusinóban. A fejlesztés eredményeképpen 1967-ben került csapatszolgálatba. 1967 és 1978 között megnövelt hatótávolsággal és javított elektronikával négy változatát fejlesztették ki. Gyártása 1967 és 1983 között folyt, több mint 500 rendszer készült el és 22 országba exportálták.
Export változatát 2K12E KVADRAT megnevezéssel is gyártották. A Honvédség 1976-ban rendszeresítette az első KUB rakétarendszert.
MISTRAL – közeli hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer
A MISTRAL légvédelmi rakétarendszert 1977-ben kezdték el tervezni, és 1979-83 között fejlesztették ki a francia hadsereg igényei alapján (MATRA DEFENSE). 1983 és1988 között került sor a fegyver csapatpróbájára, majd rendszeresítésére. Az exportigények kielégítésére a brit BAC is bekapcsolódott a gyártásba.
Eddig 23 ország vásárolta meg és állította hadrendbe. A Honvédség 1997-ben rendszeresítette az első MISTRAL rakétarendszert.A rendszer legfontosabb elemei a repülőeszközök felderítésére, (IFF képesség esetén) azonosítására és az alárendeltek tüzének irányítására szolgáló MCP (MISTRAL COORDINATION POST) vezetési pont, az AIDA típusú fegyverterminállal rendelkező ATLAS indítóállvány (az infravörös önrávezetés elvén működő rakétával), melyek mindegyike MERCEDES-BENZ-UNIMOG hordozójárműre épített.